A vásárlás

-Victoria- nyögöm- Nem hagyhatnánk ezt abba?
-Nem.- Viki megfordul, barna haja és gesztenyebarna szeme csillog. Buzinak érzem magam ebben a szerelésben.Csoszogva megyek a következő adag ruháért.
- Adam!- szól be a próbafülkébe Viki. Épp veszem fel a csőnacit, amit a kezembe nyomott.
- Tessék?- A tükörben nézegetem magam elé tartva a fehér pólót. Erősen V kivágású, amit soha nem vennék fel.
- Akkor este elviszel koncertre?
- Milyen koncertre?- kilépek a próbafülkéből.
- Istenem, de jól nézel ki így!
- Milyen koncert?- vizsgálom meg magam a tükörben, Igen, tényleg jobb egy fokkal...
- Tudod, van ez a banda..- Viki játsik a hajával.
- Ne. Ugye nem az a One..izé?
- One Direction... Ugye tudod, hogy Louis a mi Louisnk, attól függetlenül, hogy most turnézik?
Megrázom a fejem, és visszamegyek a próbafülkébe. Magamra húzom a függönyt. Már 3 éve, hogy...Hogy csak úgy otthagyott. Louis Austin volt a legjobb barátom, kiskorunk óta. Mindent vele beszéltem meg. Aztán jelentkezett az X-faktorba. amikor nem jutott tovább, ÉN nyugtatgattam..Utána mégis továbbjutott. Biztattam, mellette álltam. Mindig ott voltam Neki. Én és Viki. Vikinek elég az, hogy néha-néha összefutnak, elhívja egy kávéra, és be sem áll a szája. Hát nekem nem elég ennyi Lou-ból. Jó, persze az egy dolog, hogy híres de nem kéne elfelejtenie, engem! Aki mindig ott volt neki...gyorsan lekapom a pólót meg a nadrágot, visszaveszem a saját cuccaim,és kimegyek a próbafülkéből.
- Mennyire akarsz elmenni?- sóhajtok, ahogy meglátom Viki könnyes szemeit.
- Nagyon hiányzik, Adam- néz rám azokkal a szemekkel, amiknek soha sem tudtam nemet mondani.
- Nekem is, kicsi.- átöleltem, ő pedig a pólómba markolt.-Gondolom akkor elviszel.
Bólintottam. Megfogtam a kosarat, és fizettem a ruhákért. Viki belém karolt, és mosolygott. Kinyitottam a kocsit.
-Viki...most hazaviszlek, és majd érted megyek, jó?-indítok, miután beszállt.
- Ahham. Köszönöm Adam. -több szó nem is esett köztünk. Viki boldog volt, én meg össze voltam törve a régi emlékek alatt. Kiteszem Vikit a házuknál. Majd hazamegyek, és levetem magam az ágyamra. Gondolkozom az elmúlt három éven: Azon, hogy mennyire magam alatt voltam. Azon, hogy Viki maradt velem, aki igazából közös barátunk. Azon, hogy vajon koncert után összefutunk-e. A telefonom pittyegésére figyelek, és bemegyek a fürdőbe. Félhosszú hajam viszonylag jól áll. Felkapom az új gönceimet, majd megyek is tovább. Ha rossz lesz a mai napom, én nekem végem...
Adam.