Oldalak

2013. augusztus 1., csütörtök

Bocsi,hugi ;)

{Adam}

Luzznak vissza kellett mennie interjúzni meg ilyenek, de megígérte hogy majd átjön hozzám. Mosolyogva beszélgettünk a koncertről, az egész hazaúton. Útközben megálltunk Vikiéknél. Kipattantam és kinyitottam Viknek az ajtót. Bementünk. Viki felszaladt,összepakolni, viszont Anita, Viki anyukája megállított.
-Tényleg nálad alszik, vagy ez kamu? - méregetett.
-Nálam alszik.
-A szüleid..-le is hajtotta a fejét zavarában. A szüleim egyáltalán nem törődnek velem. Nagyon sok pénzük van, de hidd el, hogy a pénz nem minden. Anya igazából azért hív kicsimnek, mert nem tudja a nevem. Van egy házam, és 16 éves koromtól magam intézem az ügyeim. Viki lecsörtet a lépcsőn.
-Meddig marad?
-Tudod, hogy bármeddig maradhat nálam...-mosolyodom el, és átölelem Vikit.
- A baj csak az h ezt Ő is tudja :D- nevet Anita- holnap hívlak, hogy mikor jössz, oké?-megöleli és megpuszilgatja Vikit, majd megyünk is tovább.Louis a hátsó kertben van, a bandával együtt. Vikire és rám néz.
-Ti együtt?-meglepődik, és látom a szemében a féltékenységet is. Felnevetek.
-Dehogyis! Tudod, hogy a húgom!- magamhoz rántom Vikit, és összekócolom a haját. Viki tökre elpirulva igazgatja a haját, miközben a fiúk kacagnak.
- Bemenjünk vagy hozzak még ki széket?-tör elő belőlem a házigazda, habár nem számítottam a fiúkra is.
-Miért csak két szék van kint?- kérdezi az egyik srác.
-Mert a szüleim le sem szarnak engem.- Viki erősebben szorítja a derekamat, de én elmosolyodok. Már megszoktam.A fiúkkal még kihozunk egy pár széket, míg Viki a konyhában "csinál valami kaját".
- Mindig is Oxfortban éltél?-kérdezi Zyan, és rágyújt.
-Nem. Viki Luzz megy én Doncasterben nevelkedtünk. Aztán két éve Vikiék ide költöztek, tehát én meg jöttem velük. Nem nagy szám.-mosolygok.
-Istenem, mindenki erre az életre vágyik, te meg nem?!Mármint a tiédre. Kötelezettségek nélkül, egyedül...
-Nem.-rázom meg a fejem.- Hidd el, hogy ha nincs nekem Luzz és Viki akkor megőrülök.-mosolygok.-Amúgy Adam vagyok.
-Liam.-mosolyog az a srác aki az előbb kérdezett.-Ők itt Zyan, Harry Niall...és Louist már ismered-mutatja be a bandát.
-Ez nekem nagyon fura. Filmet lehetne készíteni rólad.-nevet-Harry.
-Nekem az a fura, hogy itt van hat srác, és én pakolok.-szól ki a konyhából Viki. Luzz és én azonnal felpattanunk, és bemegyünk segíteni a húgunknak.Kiviszek egy tálcát, szendvicsekkel telepakolva.
-Bulit rendezel?-lepődik meg Nail. Mosolyogva megrázom a fejem.
-Viki szokása szerint túllőtt a célon. Sört vagy bort hozhatok? Esetleg jégert?-kérdezem, miután leteszem a kaját az asztalra.
-WOW,mennyi piád van?-lepődnek meg a fiúk. Egy mosolyt villantok rájuk, majd elindulok a rejtett piahűtő felé, ami pár méterre van az asztaltól. Erősen megrántom a kerti csapot, így fel is tárul a hűtő.A fiúk szájtátva felém fordulnak, majd azonnal a hűtőhöz jönnek, és szinte ki is ürítjük azt. Luzz és Viki még mindig a konyhában vannak, így kimaradnak az első kör Jégerből.Meg a másodikból is. Most már félek, hogy bajuk van, így csendben bemegyek a konyhába, Viki a pulton ül, vigyorog mint a tejbetök, Luzz meg háttal van nekem, de Viki hajával játszik.
- Köhömm...-nevetve figyelem azt, ahogy elugranak egymástól.
-Mi épp..-kezd magyarázkodni Luzz, mejd meglátja, hogy én vagyok az, és pacsira tartja a kezét.-Enyém a csaj!-folytatja, de olyan mosollyal,hogy nem tudok haragudni rá, és megadom neki a pacsit.
-Adam, ne értsd félre, mi épp...-Viki őrült magyarázkodásba kezd, leugrik a pultról, és a körmével játszik. Ha kedves lennék akkor belé fojtanám a szót, és nem várnám el a magyarázkodást, de nem ilyen vagyok.
-Igen? Mi történt?-nézek megjátszott csúnya szemmel.
-Én csak beszélgettem Luisszal, és fájt a lábam, és felültem a...
- Miért nem tudod azt mondani, hogy Loui?!- száll be a játékba Luzz is.
-Sajnálom...-Viki szeme könnyben ázik.-Nem akarom megbántani az érzéseidet...
Luzzal felnevezünk.Vikinek leesik a tantusz, és csúnyán néz ránk.
-Egoista barmok.-suttogja, majd felkap egy tálcát, és kimegy. Mi Luzzal szakadtunk a nevetéstől.
-Az az arc-visítottam, és eljátszottam Viki arcát. Nevetve és ölelkezve mentünk ki a fiúkhoz, akik amúgy már berúgtak. Viki is furán nézett ki, és megláttam az abszintot az asztalon.Sóhajtottam, és pont elküldtem volna őket, amikor Luzz a kezembe nyomta az üveget.
-Amennyit csak bírsz-nevetett.
Na, ennyire emlékszem az estéből. Másnap reggel másnaposan ébredtem, egy szőke lány mellett, a saját szobámban...Mi a halál történhetett tegnap este? Hol van Viki?! A francba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése