Példa One shot

Néha az ember életét egy icipici apróság is meg tudja változtatni...vagy a másodperc töredéke...vagy egy kopogás az ajtón.

Féltem,magamtól. Féltem bemenni, habár Harry határozottan szólt, h jöhetek. Tudtam, hogyha megteszem ezt a lépést, akkor mindennek vége. Ha belépek most az ajtón nincs többé Louis Tomlinson. Nem anya, a családom és a rajongóim fognak többé a földön tartani,hanem Ő.

Ő akinek smaragd-szemeiénél életemben nem láttam többet, Ő akinek a mosolya miatt kelek fel reggelente, kinek kócos tincsei a legszebb művészi alkotás, Ő aki...annyira elérhetetlen a számomra, mint egérnek a sajt.

-Boo Bear, jössz vagy sem?

-egy pillanat...-képtelen vagyok összeszedni magam. Harry megjelenik az ajtóban.

-Mit akarsz?

-Én...szeretnék elmondani neked valamit.- a földet pásztázom, mert úgy egyszerűbb.

-Baj van, Boo Bear?

Bólintok, mire Harry a nyakamba ugrik, és megölelget.

-Együtt megoldjuk, Loui! Semmi gond!- mosolyog édesen.

-Szakítottunk Eleanorral.

-OMG! Mégis miért?

-Mert mást szeretek...

-Gyere be, mesélj!-lassan becsoszogok a közös házunkba. Mindenhol tisztaság van, meg rend. Most veszem csak észre, hogy Hazz haja fel van kötve.

-Takarítottál?-huppanok le a kanapéra,

-Igen. Miért szakítottatok?-ül mellém Hazz.

-Mert mást szeretek...

-Kit? Úr Isten! Te megcsaltad Eleanort? Louis Tomlinson! Hogy...-nem tudja befejezni a sitokáradatot, mert ajkára tapasztom ajkam. Mintha egy angyallal csókolóznék. Ajka puha íve, nyelve gyangéd íze, és a lehellete finomsága...Soha nem álmodtam még jobbat.

Tehát, édeseim...Ilyesmit kéne írni. Nem muszáj Larryt, vagy Elunort. Most special ez jutott az eszembe, sajnálom :) A lényeg h legyen leírás is meg párbeszéd is. Eseménydús estét, és gyönyörú hetet kívánok :)

Adam.